te, aki a hétköznapod úgy éled,
hogy könnyeden libbensz át a napon,
mikor suliban vannak a gyerekek,
ki az anyákkal vidáman csicsereg,
kire más, ha lát,
azt mondja, nahát,
micsoda tünemény ő,
kedves nő,
tündérlépteket lejtve
táncolod körbe az otthont,
s varázskezed nyomán
csillog- villog…