Májusi kánon
IroorI
ÁPRILIS
nyolc haiku
1.
Arcomat balról
dér csípi, jobbról forró
ujja simítja.
2.
Kócos üstökű,
Jácintillatú Asszony,
nincs neki titka.
3.
Elém teríti
Az ősrégi pakliból
Virágszőnyegét.
4.
Szoknyája libben,
parfümfelhők vezetnek
orromnál fogva.
5.
Pirosra váltott
A lehunyt szem redőnye
Jó ég! Mennyi fény!
6.
Fehér lombjának
Madara ősi dalát
Lelkembe fújja
7.
Vajon merre jár?
Árkon-bokron túl van már,
Ha kedve tartja.
8.
Koronáját nagy
lazán a fákra dobva
megy, vissza se néz.
Búcsú
Itt a vége, fuss...
Tavaly október 14-én nyitottam ki virtuális naplómat. Blog írásába fogtam. Teljesen zöldfülű voltam a témában, mindent a leges- legelejéről kellett kezdenem. Mindent! Még a Facebook, meg az Instagram használatát is. Persze, az írás végigkísérte az életem, de az internet világáról akkoriban szinte semmit sem tudtam. Milyen ironikus, hogy éppen egy Waldorf iskolában ismerkedtem meg úgy igazán a világhálóval! Ott ért minket az első karantén, a homeschooling. Fellelkesített az információs szupersztráda nyújtotta szabadság, az ismeretszerzés korlátlan lehetősége. Addig hülyeségnek tartottam az egészet. Nem értettem, hogy édesanyák, testvérek, barátok miért választják a beszélgetés helyett inkább a képernyőt. Bevallom, kinevettem a fiatalokat, akik telefonnal a kezükben álldogálva, kijelzőn keresztül bámulják az előttük zajló koncertet, és szétröhögtem magam a csücsörítve szelfizgető tinilányokon, meg az ezredik "mai vacsim"-fotón. Mennyire elmebeteg dolog már a kaját fényképezni???
Aztán belekóstoltam és észre sem vettem, máris beszippantott... Egyszer csak azon kaptam magam, hogy meghívtam az egész világot a kertembe. Hogy együtt megmutassuk a gyerekeknek a sok izgalmas dolgot odakint. Azt, hogy mennyire egyszerű és fontos feladat összhangban élni a természettel. Hogy a Titkos Világok a Valódiak. Egy évet szántam erre az utazásra, kíváncsian várva, mi kerekedik ki belőle.
Közben sokminden történt bennem, körülöttem. Ezek persze rajta hagyták kézjelüket a naplón is. Került a margóra néhány vers és egyéb gondolat is a szamárfülek alól.
Ezt a hegyet megmásztam. Az elmúlt 12 hónapom történetét tízezren olvastátok. Nem tudom, hogy az kevés, vagy sok, de nem is ez számít. Az évkör bezárult, és úgy érzem, megérte. Jó lesz majd visszanézni időnként, mi mindent éltünk át, gondoltam, éreztem az életemnek ebben a mozgalmas, sokszor nehéz, de boldog időszakában. Sok esztendő múlva is.
Szeretném azt hinni, hogy a tízezerből néhányan kipróbáltatok velem egyet, s mást a saját kertjeitekben, életetekben. Hogy valami jobb lett attól, hogy összeírkáltam ezt, azt.
Elvégeztem a dolgom. Nagy lelkesedéssel, szeretettel munkálkodtam rajta, de elég volt ennyi képernyő előtt töltött idő. Visszatérek a régi önmagamhoz. Újra csak az az egyszerű édesanya, feleség leszek, aki egyetlen percet sem veszteget el, amit a családdal tölthet. Minden figyelmemet újra csak nekik és az életnek adom. Köszönöm, hogy olvastatok!
Sziasztok, ennyi volt! Léptem.
Osztálytermünk a kert - harmadik rész
Kutassunk a Talajtani Intézettel!
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a Talajtani Intézet legújabb felhívását! Tavaly az
"Alsóban az élet"
című akciójukkal invitálták átfogó kutatásra az ország apraját-nagyját, most pedig azt kérik minden kíváncsi fürkésztől, hogy
"Ne csak a felszínt (l)ásd!"
Igazán szórakoztató elfoglaltság az osztály, vagy a család számára!
Az első feladat, hogy kutassunk az élet nyomai után
Egyesek halottnak tettették magukat, mások kiváló szimatukkal segítették a nyomozást...
Mindenki számára akad testhezálló feladat
A Talajtani Intézet YouTube csatornáján láthatjátok, hogy pontosan mi a teendő.
Aztán készítsük el a szuszpenziót, és hagyjuk két órát állni!
Valamivel több vizet öntsünk hozzá, ha jobban összetömörítettük a földet a mérőpohárban
Egy adag talajkeverékkel végezzük el a meszességtartalom vizsgálatot! Minél jobban pezseg, annál meszesebb a talajunk. A meszesség mértékén múlik a szerkezete, s hogy mennyi tápanyagot képes magába szívni és átadni a növényeknek.
Aztán jöhet a talajunk állagának, szemcsésségének vizsgálata. A videóban pontosan megnézhetjük, milyen alakzatot tudunk törés nélkül gyúrni, alakítani a vályogos, vagy éppen az agyagos földből.
Végül pedig, mikor letelt a két óra, lakmuszpapírral megmérhetjük kertünk földjének ph értékét.
Ha szívesen részt vennétek a kutatásban, ebből a videóból megtudhatjátok a részleteket. Jó mulatást kívánok!
https://youtu.be/x43-F7UuR98
Osztálytermünk a kert
Második rész - portrék
Sokat esik mostanában. Rengeteg látni- és felfedeznivalót tartogat a kert. Néha csak ámulok és bámulok, mennyi minden zajlik odakint. Esőcseppek csillannak a leveleken.
A napsugarak a bolondját járatják a világgal. A madarak újra hangoskodva adják mindenki tudtára, ki is itt a főnök. Csak kapkodom a fejem a napról napra változó természet láttán!
Pezsegnek a növények és állatok is.
ÚJ BARÁTOKAT TALÁLUNK...
Szerencsénk volt. Ellátogatott például hozzánk ez a kedves kis bogár is.
Elavult már a gondolat, hogy kártevő volna. Minél változatosabb a kert flórája, annál teljesebb életközösséget figyelhetünk meg benne. Egymást támogató növényekkel, vegyszermentesen tarthatjuk egyensúlyban. A kevés növényfélét termesztő gazdálkodók számára haszontalan növények és állatok a mi kertjeinkben simán elférnek. Mindenkinek jut finom falat bőven. Ennek a kis gyújtoványfű-szegélyeslevelésznek (Chrysolina sanguinolenta) például a réti gyújtoványfű (Linaria vulgaris).
Nem kell ráfanyalodnia holmi saláta-, vagy spenótlevélre, neadjisten szépséges dísznövényeink leveleire. Hiszen itt a kedvence! Az ő képzeletét a "gyújtovány" lobbantja lángra. Ha pedig még messzebb megyünk, mi is tanulhatunk a példájából. Ez a szerény mezei virág szinte varázserővel bír. Teájával annyi kórságot és nyavalyát gyógyítottak eleink, hogy felsorolni is nehéz. Nyugtatja a bőr gyulladását, székrekedésre, epe gyomor- és béltisztításra használták. Jótékony hatása bizonyított epegyulladás, vizelethajtás, aranyér esetén.
ÉS ESZÜNKBE JUTNAK AZOK IS, AKIKET MÁR KORÁBBAN SZÍVÜNKBE ZÁRTUNK...
Ezt a kis fickót például a kerti medencéből mentettünk ki. Minden évben gyarapodik néhány bőrig ázott új baráttal az állatok listája, akiknek nevet adnak a gyerekeim. Találgatjuk, honnan érkeztek, merre tartanak. Remek történetek születnek a kertben!
ÉS PERSZE A KÉPZELETÜNK IS SZABADON SZÁRNYAL. MESEBELI HELYEKRE, KOROKBA REPÍT...
Mi minden bukkanhat elő a föld alól? A szerencsés keveseknek valódi dínókat, az egyszeri kertész számára néhány különleges formájú gyökeret tartogat. Akárhogy is, egy vérbeli paleontológus szemével nézve nem kérdés, mi áll össze belőle!
Bármi ragadja is meg a figyelmünket, a lényeg, hogy együtt töltsük az időt a szabadban. Kutatunk, nyomozunk, utánaolvasunk. Fotózunk, fára mászunk és közben biztosak lehetünk benne, hogy gyermekeink elviszik magukkal az így megszerzett tudást.
Itt Van Az Ősz
Ősz. Rubinvörös
Ünneplőbe a zöldet
Most a bogyók
Öltöztetik. Szinte lángol.
Valahol zörren,
Esőillatot szuszog
Vidám avar.
Közte száz madár viháncol.
Napsugár suhan
Át faágak redőnyén
Színek és fény
Járatja bolondját velem.
Nap nap után el-,
S feltűnő virágfoltot
Kedve szerint
Skiccel tréfás isteni szem.
Megrészegülten
Szédül bele az ember.
Még minden az
Élet szépségét dicséri.
Idebent lobog
a Tűz. A láng nem a gázt,
Az élő fát
Szárítja, gyötri, emészti.
Ez a télelő
Most más. Szívünkig fázunk.
Nincs nyugalom.
Zokogva peng lelkek húrja.
A fülembe Száz
Esőcsepp morze jele
Kopogja, ím,
Itt Van Az Ősz, Itt Van Újra.
Osztálytermünk a kert
Első rész- gyerekekkel a szabadban
Elkezdődött a suli. A család végre szusszanhat egyet az első nagy roham után. Lassacskán minden visszatér a régi kerékvágásba.
A nyár végére már nyomasztóvá vált nyugalom átadja a stafétát a sietős őszi hétköznapoknak.
Aztán egyszer csak észrevesszük, hogy fejünkre nőtt a lecke, a tanulnivaló, s már ki sem látszik az egyre tornyosuló, elpakolásra váró mosott ruha halom mögül.
Hál istennek! Ne is lássuk! Hagyjuk ott és irányítsuk figyelmünket a természetre! Akár a saját kertünkben, akár erdőn-mezőn járunk, minden részlet tartogat izgalmas felfedeznivalót.
SZÜRETRE FEL!
Akárhány évesek is, a gyerekek mindig nyitottak arra, hogy befogadják azt, amit szenvedéllyel mutatunk nekik. Ajándék újra átélni -most kicsit más szemszögből nézve- a kamaszkort. Izgalmas időszak ez, tele humorral, nagy felfedezésekkel, filozofálással, sok lazasággal. Sokat tanulhatunk a kialakulóban lévő embertől.
Érik a szőlő, a szilva, van még alma, körte. Elérkezett a szüret ideje!
Gyerekeinkkel takarítsuk be a saját termést, szervezzünk nagyobb csapattal látogatást egy közeli gyümölcsösbe! Munka közben remek lehetőség kínálkozik a beszélgetésre. Ha mesélünk arról, ami számunkra érdekes, ők is megosztják majd velünk a saját tapasztalataikat. Hogy mi is továbbadhassuk például azt a mesét, amit egyikük egy könyvben olvasott. Tölgyerdőkről, melyeknek teljes gyökérzetét egyetlen hatalmas szervezet, egy gomba hálózza be. Vagy hallhassuk másikuk történetét az erdő egymással kommunikáló fáiról.
Együtt latolgathatjuk, vajon igaz- e a legenda.
Éveken át eszünkbe jut majd, mikor szétroppan az édes szőlő héja a szánkban. És nekik is. Menjünk szüretelni!
NÁD- FŰFÉLÉK TENGERNYI ORSZÁGA
A fűfélék fürdőznek az őszi fényben. Kirobbanó formában, tündökölve kiáltják a világba, most övék a főszerep! Virágaikat rezegteti a szél, csillogó fátylat terítve a szem elé. Minél többfélét vegyünk szemügyre!
Vigyázat! Némelyik levél széle nagyon éles! A pampafüvet inkább csak messziről szemléljük!
Az egyik legérdekesebb közöttük a bambusz. Izgalmas együtt megvizsgálni, hogy a gyűrűknek köszönhetően milyen erős a fekete, csíkos, élénkzöld szár! És ez is csak fű... Ahogy a nád és a gyékény is. A réten található zsenge fajták kalászainak egyike a myscanthus, a másik meg a tollborzfű virágzatát idézi.
Készülhetnek a mókás, egyedfejlődést idéző képek az egyszikűekről.
S a füvek között ördögszem, cickafark, kúpvirág. Bogáncs, borágó, seprence virít, izsóp, mezei zsálya, len, katáng kéklik. Ritmusra mondhatjuk, hogy még nyílnak a völgyben a kerti virágok. Követhetjük a rovarokat nektárgyűjtő útjukon! Pokrócra heveredve egész napra jut látnivaló.
AZ ERDŐ SZINTJEI- A LEGNAGYOBB SZERVEZET
Nemcsak a mező tart fenn teljes táplálékláncot, az erdő hasonlóan fontos életközösség! Egyszer érdekes formajú ágakat gyűjtünk a sűrűjében, máskor színes levélcsokrot. Megszemléljük a vaddisznók dagonyáját és magunkba szívjuk az avar illatát. Gesztenyét, makkot, terméseket zsákmányolunk, s közben felfedezzük az erdő szintjeit. Leltárba vehetjük lakóit a gyökerek közt élő lényektől kezdve minden emelet növényei és állatai soráig jutva. Mind följebb és följebb, míg a képzeletünk szülte mesékkel együtt útjukra engedjük az utolsó vonuló madarakat is.
MADÁRETETŐ PITAGORASSZAL
Aztán hazatérve kezdődhet a válogatás. A kincsekből gesztenye figurák, makk állatkák kelnek életre, lampionvirágból szélcsengő, levelekből, termésekből őszi asztali dísz, kopogtató készül.
Az itt telelő madarak meghálálják a gondoskodást.
Néhány falat gyümölcs korrekt fizetség segítségükért a kártevők elleni harcunkban.
Tavasztól őszig számíthatunk is rájuk. Most rajtunk a sor. Elő a körzőt, vonalzót, vagy egy nagyobbacska madzagot! Szerkesszünk derékszöget, kört, kövessük az indiai, kínai, görög és babilóniai ősöket a tudomány mezsgyéjén!
Mire megértjük az ánégyzetmegbénégyzet összefüggéseit, el is készül a pompás madáretető.
Szerencsések vagyunk. Hátsó szomszédunk az erdő. Itt épp levetette lombkoronáját. A kerítésen díszelgő etetőt a fiúk készítették, mi lányok csipkével festettük. A bejárat köré alkoholos filc szív került. A bogárhotel nem a mi kezünk munkáját dicséri, pusztán illusztráció.
TÉLI SZÁLLÁS-ROVARHOTEL
Már kaphatóak a kertészetben, lakájos darabok sorakoznak az áruházak polcain, de a kertész szemének mindig a közös munkával készített bogárszállás tetszik a legjobban.
És nemcsak az ízeltlábúak, rajtuk kívül is sok kerti cimbora lelhet itt nyugalomra a csípős hónapokban.
Mi szándékosan oda építettük, ahol a süncsalád jár-kel. Naná, hogy betértek és birtokba vették az alsó szintet! A békáknak sok levéllel, nagy kéregdarabokkal kedveskedünk. Ott kényelemben rejtőzhetnek. A növények visszavágott üreges szára, néhány háztartási papírhenger, téglából rakott nagyobb, kóccal, árvalányhajjal kibélelt lakás is található a felsőbb szinteken.
Így mindenféle méretű kertlakó talál kedvére valót.
Hatalmas sikert aratott az állatok körében egyik emlékezetes raklap-háztömbünk a cseresznyefa alatt, a komposztáló mögött, a méhlegelő szélén. Kézzel festett "Bogár Hotel" felirat díszítette, s az olvasni nem tudó állatok számára (micsoda dolog!) őket ábrázoló festmények is.
SÜSSÜNK EGYÜTT VALAMIT!
Ha marad alma, szilva a szüretből- s persze úgy alakítjuk, hogy maradjon-, nagy örömet okozhatunk a gyerekeknek. Ajánljuk fel nekik a következő két lehetőséget: kezdődhet a tanulás, vagy akár süthetnénk is valamit. Ki a tűzhely melegét vigyázza, ki almát reszel. Egyesek tésztát gyúrnak, míg mások az ízekre felügyelnek. Sokfélék vagyunk, de azt az almás pitét, szilvás gombócot, ami magán viseli mindannyiunk keze nyomát valahogy minden gyerek egyformán csendes elégedettséggel tűnteti el egyetlen perc alatt az utolsó morzsáig. A fahéj illata pedig faltól falig melegséggel tölti meg a teret.
Az ősz sztárjai
Milyen növényt ültessük szeptemberben?
A kertet sújtó szárazság kellős közepén, amikor a nyár virágai lassan az enyészetéi lesznek, egyszer csak elered az eső, lehűlnek az éjszakák, és az ősz egy kicsit átrendezi az erőviszonyokat. Ekkor ébred új életre a pompás varjúháj. Sok kertész számára a túlélés jelképe ez a húsos leveleiben, szárában rengeteg vizet raktározó, sokszínű növény. A szárak végén tányérszerűen elhelyezkedő, csillag alakú virágai felvonultatják a rózsaszín szinte minden árnyalatát a fehértől egészen a sötét bordóig. S nemcsak a virágok színe ilyen változatos. A pompás varjúháj számtalan fajtája között megtalálható az egészen aprócska, kaspóba, vagy ágyás legelejére való bordó szépségtől kezdve a több, mint fél méter magas, üde zöldjével teljes figyelmet magára vonó, sövény módjára terjeszkedő óriásig szinte minden. Ami közös bennük, hihetetlen túlélőképességük mellett, hogy rendkívül jól szaporíthatóak. Akár levéldugványt, akár a szárain évről évre egyre nagyobb számban megjelenő oldalhajtást, vagy akár a tőosztással kapott fél növényt ültetjük el, szinte garantált a siker. Vidám kerek leveleivel, szépséges virágaival nem okoz csalódást a kertésznek az ősz egyik sztárja, a
ŐSZIRÓZSA
Az igazi élénk színű, nagybetűs Virág.
Mintha emlékezne az ecsetjével egyre élénkebb, egyre valószerűtlenebb színekkel és formákkal játszó festőművész, az időjárás arra, mikor még csak tanulta, hogyan kell színfoltokkal telepettyezni a kert festővásznát. Minden apró szirmot gondosan megrajzol, hogy időről időre emlékeztessen minket is saját nagy műgonddal elkészített bordó, fehér, sötétlila gyermekrajzainkra. Elérkezett az őszirózsa tündöklése. Nyár közepén vágjuk kicsit vissza ezt a borzas kis virágcsokrot, hogy ősszel egyenesen álljon, s még kerekebb, tömöttebb bokorról mosolyognak az ég felé klasszikus virágfejecskéi!
Az évszak másik elmaradhatatlan dísze, az őszirózsa legjobb barátja. A picike, szerény fehér virágoktól kezdve egészen a dáliára emlékeztető, magenta színű óriásokig számtalan fajtája létezik. Sajnálom, hogy sokak emlékezetében temetővirágként él, mert igen vidám színeket visz az ágyásokba a sokszínű, hosszan virágzó krizantém. Próbáljunk meg kicsit más szemmel ránézni!
Sempervivum- beszédes név! És bizony, szinte örőkéletű a gazdája, a mérsékelt égöv aloe vera-ja, egyik varázsnövénye, a gyönyörű szép kis kövirózsa. Tökéletes külsejét télen- nyáron megőrzi. Folyamatosan terjeszkedik, benövi a sziklakerteket, viragládákat. S mire a kolónia egyik-másik gömbölyű növénykéje meghosszabbodik, hogy csillagvirágait az égnek meressze és egyetlen virágzása végeztével elszáradjon, helyére három-négy újabb társa lép. Gyakran illusztrálják a Fibonacci- számsort is ezzel a növénnyel. (Melynek minden tagja az előző két tag összege, a számok segítségével pedig egy tökéletes spirál rajzolható fel). Látványa és szaporodásának módja is bizonyítja, hogy a világ teremtője csakis matematikus lehetett. Vagy még inkább kertész- az isteni geometria láttán. Komolyra fordítva a szót a kövirózsa értékét még magasabbra emeli gyógyító, gyulladáscsökkentő képessége. Fülfájdalom esetén egyik húsos levelének nedvét vattapamacsra csöpögtetve, fülbe helyezve lehúzza a gyulladást.
Ez az aromás illatú, gömbölyű cserje ilyenkor, az ősz elején borul igazán virágba. Levendulakék virágai a hajtáscsúcsokon jelennek meg, s hosszan szépek maradnak. Kúpvirággal, kokárdavirággal, varjúhájjal, hortenziával társítva ágyásban és vázaban, vágott virágként is jól mutat. Kékje mellett a fűfélék búzaszínű, vagy rózsaszín kalászai nyugalmat, az időtlen nyár emlékét csempészik az ember szívébe.
Az egyszerű és a különleges zsályafélék is csodálatosak ilyenkor.
JAPÁN JUHAR
A tavasz mellett az ősz a másik kedvenc évszaka ennek az egzotikus fának. Hihetetlen színekben pompáznak ez idő tájt még a nyáron zöldre váltó fajták is. Nem tudom elképzelni, hogy bárkit is hidegen hagyna az őszi japán juhar látványa. Minden tekintetet magára von a lángoló vörös, bordó, sárga, vagy egy ezek változatait, átmeneteit felvonultató lombkorona.
Ők pedig az én kedvenceim. Olyan sokféle, annyira nagy fajtagazdagságot felvonultató növénynemzetségről van szó, hogy egyszerűen nem lehet megunni. Ha a fűfélékre gondolok, azonnal eszembe jutnak az egészen aprócska, pompomra emlékeztető kék (vagy deres) csenkeszek, a fekete kígyószakáll, a csíkos-foltos kálmosfű. Az árvalányhaj szerkezetet, lágyságot kölcsönöz a kertnek. Az aranyszínű fény, ami megcsillan virágain, szálain, semmihez sem fogható. Földöntúli szépség.
Tollborzfű. Máshol gazként nő a repedésekben, nálunk pompás dísznövény. Érzékeny a fagyra, ezért takarni kell a tövét. Csodálatos puha kalászokkal és tökéletes gömb formával hálálja meg a törődést. A pampafű már nálunk is jól érzi magát. Megéri odafigyelni rá, mert hatalmas és gyönyörű! Otthonában, a Dél- amerikai pampákon nyáron forró, de esős, télen pedig száraz és hűvös az idő. Ha nyaranta időnként meglocsoljuk, télen pedig takarjuk a tövét, gond nélkül áttelel nálunk is. Nálam nagyon bevált számára egy déli fekvésű rézsű teteje.
Még a menyasszonyi csokromat is egy fűféle, a myschantus tette különlegessé. A felül kis hófehér, kerek liliomcsokor alól kilógó hosszú szálak végére fehér gyöngyöket fűztünk. Lassan húsz év telt el azóta, de pontosan olyan élénken virít most, csukott szemem mögött is az a csokor, mintha itt lenne a kezemben. Ilyenkor ősszel a myschantusok gombócai felett lebegő a fehér és rózsaszín virágok eszembe juttatják azt a kis liliomcsokrot. A kert nemcsak önnön szépségét, hanem ezeket a történeteket is elsusogja gazdáinak a fűféléket zizegtető széllel.
ERIKA, HANGA , CSARAB
Mindhárom növény a hangafélék nemzetségének tagja. A vékony hanga kivételével télállóak. A többiekhez hasonlóan ő is ilyenkor bontja ki harang alakú virágait, de a hideg hónapokra be kell vinni, míg társai egészen tavaszig tündökölnek. Díszkáposztával, árvácskával összeültetve, vagy sziklakertben egyaránt jól mutat mind a három. Az alpesi erika és a csarab még akkor is színnel töltik meg a kertet, mikor a többi növény hó alatt pihen.
A sövények, ha tűztövis, vagy homoktövis alkotja őket, ünneplőbe öltöznek ilyenkor. Kerítésre, falra futtatva impozáns védvonalat képeznek, ami tüskéivel távol tartja a betolakodókat , a madarak pedig hálásak lesznek nekünk a lakomával teli fészkelőhelyért. Más bogyósokkal, csipkerózsával is kombinálhatjuk ezt a varázslatos sövényt.
Lehetetlen a teljesség igényével beszélni a szeptemberben ültethető, látványos növényekről. Érdemes elsétálni a kertészetbe is, hátha megakad a szemünk egy új kedvencen. Mikor már nagyon unjuk, hogy nem sikerül lépést tartani a mókuskerék szédítő pörgésével, menjünk ki a természetbe! Almát eszegetünk, a folyton változó szeptember pedig megtanít minket is egy kicsit más színben látni a világot.
Szeptemberi tennivalók a biokertben
Régóta nézegetem ezt a képet. Nem tudok megválni tőle. Biztosan azért, mert a túlélést jelképezte számomra a nyáron.
Sokunknak okoz fejfájást az idei szárazság. Mert nemcsak ennek, hanem sok-sok elmúlt nyárnak, esőtlen tavasznak és ősznek a lenyomatát viselik kertjeink. Egyre mélyebb rétegeikig szomjaznak a földek.
A biokertek, önnfentartó életközösségek, permakultúrák tovább bírták ugyan, de minél nagyobb területet művelünk, minél többféle növényt gondozunk, annál inkább magukra kell hagynunk néhányat közülük mások érdekében. Szinte megszállott módon keresem virágaim között azokat, amelyek könnyedén átvészelték az aszályt.
Ezért őrzöm ennek a szépséges vadmuroknak a képét. Meg azért, hogy inspiráljon, új erőt merítsek belőle az elkeseredett napokon. Keresem a kapaszkodót, valamit, ami új lelkesedéssel tölt el. S nézzétek csak, mit üzent ma a kert?! Hogy jövök én ahhoz, hogy elkeseredjek? Az élet nem áll meg!
Bizony, már kezdődik is a szüntelen körforgás újabb fejezete.
Szeptemberben még melegek a nappalok, de már hűvös éjszakákra számíthatunk. Ha szerencsénk lesz, némi esővel is megajándékoznak minket az égiek. A talaj még kellemesen langyos. Ideális körülmények növényeink számára. Minden adott, hogy alaposan felkészítsük a kertet a következő szezonra.
Jól teszi, aki kihasználja a kora ősz melegét, és annyi időt tölt most a szabadban, amennyit csak lehet. Kezdődhet a szüret, téli alma-körte kerül a hűvös kamrába. A polcok alig várják, hogy megteljenek szilvalekvárral. Szedret, szőlőt eszegetünk, miközben a jövőt tervezgetjük.
Még jobban fel kell készülnöm, hogy segítsek a kertnek szembenézni az elkövetkező aszályos évekkel.
Azokat az ágyásokat, amelyekben sok kora tavasszal pompázó virág és cserje van felásom, felforgatom, gyomtalanítom. A tavaszi fokhagymát már most el kell ültetni, hogy jó erős kis gyökereket ereszthessen. Ahogyan minden mást a spenóttól kezdve a salátán át a korai hagymásokig és cserjékig.
Bízom az őszi esőben. Remélem, hogy szeptemberben sokszor megtölti majd illatával a kertet. Résen kell lennem. Azt tervezem, hogy nagyon alaposan visszavágom az összes cserjét, amint elered. Ha huzamosabb ideig esik, nyert ügyem van. A növények gyökerei megerősödnek, a drasztikus metszésnek köszönhetően pedig koncentrálhatnak a tápanyag és a víz raktározására. Talán így szebbek, erősebbek lesznek jövőre.
A méhlegelőnek a kasza a legjobb barátja. Ha egyszer egy évben -épp ez idő tájt- sportosra nyírjuk vadvirágos üstökét, akkor felszabadul. A gyógynövények kerti és vadvirágok újravetik magukat, így jövőre még nagyobb foltokat képez majd a pipacs, búzavirág, kúpvirág, s a többiek. Színpompásabb és változatosabb lesz a rovarok terülj-terülj asztalkája.
A gyepet erőteljesen összegereblyézem. Rengeteg elhalt, száraz növényi résztől kell megszabadulnia. Siralmas képet fest majd, tudom. Mindig ott motoszkál a fejemben a gondolat, hogy jó volna ezt a -hatalmas kert egészéhez képest zsebkendőnyi- fűfoltot is beültetni szárazságtűrő évelőkkel.
Elképzelem, ahogy itt is magas árvalányhaj, füvek, virágok lengedeznek, és a vékonyka ösvényeken haladva megsimogatja lábunkat a virágtenger.
A pázsittal az a baj, hogy egyáltalán nem környezetbarát. Rengeteg gondozást, mindennapos locsolást igényel. Anélkül megsárgul, kikopik. Egy önfenntartó kertben minden csepp pázsitra locsolt víz pazarlás.
Persze ha valakinek a kiskertjében elég esővíz jut a gyepnek és a család ezen a fűfelületen tölti az egész nyarát, más a helyzet. A gyerekek itt fociznak, játszanak, a család ide ül le piknikezni, bográcsozni. Az ilyen zöld szőnyegeket még szebbé festik az emlékek.
Pontosan ez a helyzet nálunk is. Drága férjem gyerekkorát egy ilyen csodálatos gyep keretezte, ezért a legnagyobb örömmel tartjuk meg. S bár nálunk mostoha a sorsa- nem sok locsolásban van része -, rákerül a piknik pléd, a babzsák, sárga szőnyegén fekve napozunk és hatalmas tollas csatákat vívtunk itt az évek során.
Aztán valahogy mindig újrazöldül. Ehhez kell neki ilyenkor az értő gondoskodás. Miután alaposan kigereblyéztük, vasvillával jól megszurkáljuk (megszellőztetjük), aztán egy kis fűmaggal utánvetjük és várjuk az éltető őszi esőt.
Az összegyűjtött levelek mehetnek a komposztálóba, betakarhatjuk vele a talajt, az érzékeny növények tövét.
Idén vastagabb mulcs- és szalmaréteget fektetek ahová csak lehet.
Fontos, hogy idén ősszel is elvégezzük a lemosó permetezést, mert a forró nyár kedvezett a levéltetveknek, s még számos kártevőnek. Ráadásul manapság nem számíthatunk már vastag hórétegre, kemény fagyokra. Nincs ami energiával töltené fel a növényeket, nincs ami megtizedelné az apró betolakodókat. Nekünk kell ezt megtennünk az alapos metszéssel, lemosó permetezéssel.
Titkos Kertjeitek is biztosan gyönyörűek már. Kész van az ösvény, a pihenő, a kúszónövények kezdik birtokba venni a kerítéseket, falakat. Remélem, hogy a fák is túlélték a szárazságot, lágyan ringatóznak a fűfélék, évelő virágok és a kaspókból, dézsákból valósággal kiömlik a sok egynyári virág! Talán még egy kis kerti medence, vagy csobogó is került az egyik zugába. Ha pedig az aszály, vagy bármi más keresztülhúzta a számításaitokat, és hozzám hasonlóan szüneteltettétek egy időre az építkezést, az enyhe idő érkeztével most folytatódhat a kaland!
