Egy hét alatt leesett, majd elolvadt a hó, aztán megérkeztek a 20 fokos nappalok. Íme Április, a szeszélyes! És még nincs vége az első hétnek! Szegény nárciszok kifeküdtek, a jácintok meg eldőltek nagy ijedtségükben. Áprilisban születtem. Pontosan ilyen volt akkor is, s még hányszor azóta! 

 2012 telén rengeteg hó esett. Tudom, mert hatalmas hóembert építettünk a cseresznyefa alá. Oda, ahol 2014 forró májusában felejthetetlen osztálybulit csaptunk, s ahol két évvel később, egy langyos áprilisi délután elolvastuk a Pál Utcai Fiúk utolsó sorait. 

Szerencsések vagyunk, hogy ilyen élő az emberi emlékezet. Ezért olyan fontos a mindannyiunkat körülvevő természet minden zegzugában emlékeket gyártanunk magunknak és gyermekeinknek.

Először is irány a mi kis titkos kertünk!

Minden időszakban érdemes beszereznünk néhány új növényt. Ha havonta ellátogatunk a kertészetbe, garantáltan megakad a szemünk egy-egy éppen tökéletes pompájában tündöklő szépségen. Az így begyűjtött új évelőink segítségével egész évben lesz majd látnivaló a kertben.

 Néhány épp virágzó évelő:

Sokan tévesen aranyesőként ismerik ezt a hosszú életű cserjét. Ha közvetlenül a virágzás után visszavágjuk, minden tavasszal számíthatunk majd a feltűnő, vidám napsárga színfoltra.

Ki ne ismerné a finom, szelíd kökörcsint? Szerény, kedves kis csokra láttán nem lehet semmi kétségünk, a tavasz itt van, megérkezett!

A fák lombja még nem árnyékolja be teljesen az aljnövényzetet. Mesebeli hangulattal ajándékozza meg ilyenkor a kertészt a tengernyi szellőrózsa. Nálunk  a fák alsó ágain tüll szalagok, tündérek  fokozzák a hatást.

Egyelőre tegyük le egy nekünk tetsző pontra az előkészített ágyásba az újonnan beszerzett növényeket. Először a nagyobb, fás szárú cserjék helyét határozzuk meg! Kerülhetnek a háttérbe, hogy alapot biztosítsanak az eléjük ültetett virágoknak, vagy költözhetnek egy jól látható helyre, hogy magukra vonják az elismerő tekinteteket!

Ha korallberkenyére esik a választás, remekül beválhat térelválasztóként. Igazítsuk a növényeket egymáshoz, találjunk ki kompozíciókat. Időnként nézzük meg a teljes képet, rendezzük át, egészen addig, míg a látvány elkezd mesélni! S akkor elkezdődhet végre a várva várt ültetés! Minden kertész számára felemelő, izgalmas pillanat valami újat teremteni! Egyéniséget adni a térnek, ami akár évtizedekre megalapozhatja a családi vacsorák, közösen eltöltött nyári napok hangulatát, búvóhelyet biztosít, vagy épp még varázslatosabbá tehet egy jó könyvet. Hozzunk létre magunknak és szeretteinknek inspiráló környezetet! 

Most pedig végezzük el a jól megszokott feladatainkat!

A metszést legtöbben az idősebbektől tanuljuk. Így fordulhat elő, hogy egy alfa hím felejthetetlen nyaktörő mutatványokkal örvendezteti meg a család apraját-nagyját, miközben a tisztességben megőszült nagyapa pálcával mutogatja, hogy melyik az eltávolítandó ág. Vajon melyikük a merészebb?

Amíg tavaszi hagymásaink, a fürtös gyöngyike, a jácint, a nárciszok és a tulipánok el nem hervadnak, ne nyírjuk le a füvet! Ha hagyjuk őket maguktól visszahúzódni, sokkal erősebbek lesznek a hagymáink és sokkal egészségesebb, szebb virágokban gyönyörködhetünk a következő évben.

Ültessük bogyós gyümölcsöket. Ha vannak már bokraink, most szaporíthatjuk őket. A szeder csúcshajtását ássuk le a földbe, ő ott szeret meggyökeresedni. A málnát bujtással sokszorozhatjuk meg: a fiatal vesszőt hajtsuk le a talajra, s a közepénél, halmozzunk rá földet. Könnyen gyökeret ereszt majd, később pedig leválaszthatjuk az anyanövényről. Az eper magától útnak indul. Azokat a töveket, amelyeken szeretnénk, hogy  gyümölcs teremjen, tisztítsuk meg a rakoncátlanul elkóborolt indáktól és takarjuk be szalmával körülöttük a földet! Másokat hagyjunk növénykékké fejlődni, hogy megerősödve új helyre költöztethessük őket.

Készítsük elő a földet a dinnyének, csemege kukoricának, paradicsomnak, paprikának! Keverjünk hozzá komposztot, kevés homokot! 

 Néha azért álljunk meg egy percre és időzzünk el a szépség láttán, amit már létrehoztunk! 

Ilyenkor nyílnak a maguknak időről időre nagyobb felületet követelő évelők, a látványos hófehér virágszőnyeget alkotó molyhos madárhúr, meg a számtalan változatban tündöklő árlevelű lángvirág.

Szépen fejlődnek a levendula, nyáriorgona dugványaink és az elvetett magokból is szép kis palánták lettek mostanra. Remélem, mindenki kiköltöztette már a cserepeket, és a földjüket is nedvesen tartjátok. Hamarosan sok finom zöldség, illatos cserje, rovarcsalogató bokor díszeleg majd ahová csak nézünk.

Még van idő a fűszernövények szaporítására is. Kakukkfű magot vessünk szabadföldbe, vágjunk dugványokat a rozmaringról, végezzünk tőosztást a menta, citromfű töveken. Hozzuk ki téli rejtekükből a muskátlikat, leandereket. Miután rendbehoztuk őket, egyszerűen vághatunk és ültethetünk belőlük is dugványokat. Vessünk még virágmagokat! A csomagocskák hátoldalán válasszunk az áprilisban ültetendők közül!

A természetben minden ismerős és igaz. Az Otthon üzenetét hordozza. Kifogyhatalan vibráló, csillogó-villogó, valószínűtlenül élénk színekben. A föld szagával itat át mindent, citromos, édes illatokkal tölt el. Álomba ringat, vagy éppen kalandra hívó zörejekkel, zajokkal üzen. Most épp esőcseppek áztatják kopogva az éledező kertet. Hiába, a jó öreg Április már csak ilyen!